| KEZDŐLAP |
|
|
 |
| BEMUTATKOZÁS |
|
|
 |
| E-ÖNKORMÁNYZAT |
|
|
|
| INTÉZMÉNYEK |
|
|
 |
| GAZDASÁG |
|
|
 |
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg
|
|
|
|
|
Falutörténet
Gyanó (Gyanour) magyar község a Sorok patak mellett. A XIII. század második felében Egerváry birtok volt. Középkori oklevelek szerint 1269. május 1-i keltezéssel Mária királynő Koltai Leonicius és András birtokában hagyja a gyanói földet, melyet Gyanó falu királynői népe magáénak vallott.
A XV. században Egerváry birtokhoz tartozott. Az Egerváryak rokonságban álltak a Geregyei családdal. Ezek birtokai Egervár és Geregye. A század közepe táján 1453-54-ben a Geregye melletti Töttös és Gyanó birtokosai, 1473-ban a Zalak puszta és Molnári helység is az övék lett. Későbbi birtokosok Kiss, Móricz és Inkey családok voltak.
Az Egerváryak a Rába és a Sorok mentén Geregye táján vagy tíz helységben voltak földesurak a Geregyeiekkel együtt. 1494-ben a főnemesi családok sorába emelkedtek, földbirtokokat kaptak harci győzelmeikért. (Mátyás-, Corvin János-, Zsigmond királytól.)
A szomszéd település Geregye (Geregen, Gherege) kis falu a Sorok patak mentén. Már a XIII. század második felében Egerváry birtok volt. Egerváry László a Geregye nemzetség legkiválóbb sarja volt. Egerváron született 1430-35 körül. 1473-ban Geregye és Gyanó birtokát elzálogosítja Polyáni Tamás Németújvár-i várnagynak. A Geregyei család Dömötöriben vásárol birtokot 1688-ban. A Geregyei Egerváry család számos vármegyei tisztséget töltött be Vas megyében. A nemzetség címere: égerfalombot tartó, könyöklő páncélos kar. Egerváry László halála után a család két évszázados munkássága után összeroppant, a vagyon szétfoszlott. Családot egyedül VII. Mihály alapított. Első nejét Cziráki Évát Török János Széchenyi kastélyában ismerte meg. 1633. október 8-án volt a kézfogó, az esküvő 1634. szeptember 29-én Szentgróton. Október 2-án vitte az új menyecskét Geregyébe, az ősi udvarházba. Mihály fiaival a Geregye helység határában elterülő „Nyesevölgy” erdőt 10 évre lezálogosította. Cziráki Éva 1635-ben fiút szült, de a szülés után december 22-én meghalt. Mihály másodszor Dömötöriből nősült, Bagoly Mihály és Bagolcsay Anna leányát vette el.
Ezután jobb napok virradtak az Egerváry családra. A Geregyei udvarház a mai napig is fönnáll.
Geregye 1945-ig virágzó kúria helység maradt, gazdálkodói kisbirtokosok, bérlők voltak. A Lunkányi család sírboltja megtalálható a geregyei temetőben és Nagycenken.
A birtok utolsó bérlője Sopronfalvi (Zeltenhoffer) Rezső volt, a híres harangöntő testvére.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
| TELEPÜLÉSEK |
|
|
|
| HÍREK, FELHÍVÁSOK |
|
|
|
| KERESŐ |
|
|
|
| GASZTRONÓMIA |
|
|
|
| GALÉRIA |
|
|
 |
| VENDÉGKÖNYV |
|
|
 |
|
