| KEZDŐLAP |
|
|
 |
| BEMUTATKOZÁS |
|
|
 |
| E-ÖNKORMÁNYZAT |
|
|
|
| INTÉZMÉNYEK |
|
|
 |
| GAZDASÁG |
|
|
 |
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg
|
|
|
|
|
Falutörténet
A Kr. utáni évszázadok első, előkerült régészeti emléke, Kopács románkori templomának 1968-ban befejezett restaurálásakor került elő a padozat alól. Ezt a szürke márványból faragott sírkőfejezetet a szakemberek egyik része a Kr. utáni II-III. századi római mások VI-X. századi avar vagy magyar munkának tartják. A fejezet-töredék értékes plasztikai részei restaurálásra várnak.
A ma is álló románkori templom építésének idejére vonatkozóan nem áll rendelkezésre okleveles adat. A művészettörténészek illetve az eddig megjelent publikációk szerint a XIII. század első felében épülhetett, mesterséges dombon, vizesárokkal körülvéve. A templom plébániai székhelyként működött. A 2002-ben végzett falkutatás és restaurálás eredményeként biztosan állítható, hogy mai formáját -a déli oldalra áthelyezett bélletes kapuval, megépített harangtornyával- a XIII. században nyerte el.
Kopács neve először Kun László király egyik 1273-as oklevelében jelenik meg. Az oklevélben a király Kopácsi Pousának és rokonainak ajándékozza Horrow-i ingatlanát. "Horrow", "Horo" nevű, Kopács melletti helységben a középkorban előbb királyi szakácsok, ételhordók, majd kisnemesek laktak. Hóró a XV. Század végére elnéptelenedett. Helyét a 2000-ben felállított kopjafa jelzi.
A "Csempesz", "Chempez" név ugyancsak 1273-ban tűnik fel, mely oklevélben a király a köcski és a vasvári várkatonákat megnemesíti és birtokkal ajándékozza meg.
Kopács mint helységnév "Nobiles de Kopach" egy 1323-ban kelt oklevélben, Csempesz pedig Chempez-falva névvel egy 1329-ben kelt oklevélben található.
A kisnemesi falvak lakói a Mohács utáni években, a reformáció hatására áttértek az evangélikus hitre. Kopács temploma is evangélikus fáratemplom lett. Fíliaként hozzá tartozott Csempeszháza és Kolta.
A török hadjáratok, éhínségek, járványok ellenére is gyarapodó falvak maradtak - Csempeszháza és Kopács.
A XVI. század utolsó harmadában a Csempesz család birtokát megszerző Csempeszházi Balogh Bertalan kétszintes, síkmennyezetes kastélyt építtetett Csempeszházán. Kopács középbirtokosa ez időben a Bothka család. A Csempeszházi Balogh család kastélya és birtoka a XVII. század elején a Béri Balogh család kezébe került. A Béri Balogh család közismert történelmi alakja a kuruc szabadságharc hőse, Béri Balogh Ádám a XVII. század végén a csempeszházi kastélyt átépítteti. Néhány évet itt tölt fiatal feleségével, Festetich Juliannával, majd 1699-ben 12 évre zálogba adja a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot és Tolnában szeretne letelepedni. A barokk formába átépített késő-reneszánsz kastély a XIX. század elejéig nem a törvényes örökösök, hanem többek között a vasi alispán, Rosthy István kezében is volt. A Sarlay család házasság révén lett a kiskastély és a birtok tulajdonosa 1949-ig.
1642-ben a kopácsi és csempeszi nemesek falutörvényben szabályozták a települések rendjét. A rekatolizáció idejét a templom karzatára festett 1658-as évszám jelzi. A vallásukhoz hű evangélikusok utódai azonban a mai napig is helyben élnek.
A XVIII. században a faluk fejlődése megtorpant, majd a plébánia megszűnésével (Rum fíliája lett) a század végén hanyatlás, elszürkülés kezdődött. Ez az időszak egészen a XIX. század végéig tartott. Volt ugyan néhány tenni akarást bizonyító cselekedet, de a kisnemesi életmód korszerűtlenségén igazán nem változtathatott. Ilyen tett volt a XVIII. század közepén a templombelső újrafestése, a barokk oltárképfal, szószék, padok beépítése és később id. Dorffmeister István Szentháromság képének elhelyezése, az 1838-48 közötti birtokrendezés, tagosítás, az iskola korszerűsítésére tett kísérlet. Sajnos igazi lendületet ezek nem adtak.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
| TELEPÜLÉSEK |
|
|
|
| HÍREK, FELHÍVÁSOK |
|
|
|
| AKTUÁLIS |
|
|
|
| KERESŐ |
|
|
|
| GASZTRONÓMIA |
|
|
|
| SZÁLLÁS |
|
|
|
| GALÉRIA |
|
|
 |
| VENDÉGKÖNYV |
|
|
 |
|
