TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Vép főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Elhelyezkedés
Népesség
Művészek
Mesteremberek
Sport
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Rendeletek
Határozatok
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások
Rendezési terv


INTÉZMÉNYEK   
Óvoda
Iskola
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés
Egyéb


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Mezőgazdaság
Ipar, kereskedelem
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


A helytörténészek véleménye a helységnév eredetét illetően megoszlik, egyesek szerint a helység neve szláv eredetű szónak látszik, jelentése vadkan vagy veresberkenye. Mások szerint annak a Veper személynévnek a rövidüléses becéző alakjára vezethető vissza, amelyet Weppersdorf település is megőrzött (Sopron vármegyének Ausztriához került részén található).

A helységnév említési formái a következők:
  1. 1217-ben - Weep
  2. 1226-ban - Wep
  3. 1240-ben - Wepeg
  4. 1377-ben - Véph
  5. 1393-ban - Web
  6. 1444-ben - Véped
  7. 1447-ben - Kisveped, Kisvepud
  8. 1498-ban - Ksywep
  9. 1540-ben - Kys Weped.
A település története a kora vaskorig vezethető vissza: a falu területén kora vaskori kerámia töredékek kerültek napvilágra, határában kora vaskori halomsírokat találtak.

Vép az ősi Savaria elővárosa volt. Ennek bizonyítéka, hogy a községünk határában végzett ásatások során, a Ferenc-majortól nyugatra 6-700 m-re római kori építményeket és kutakat találtak. A romok miatt e határrészt kőkúti dűlőnek nevezik. Savariából a mai Sárvár irányába vezető római út Vép határának északi részén haladt át, nyomai ma is láthatók. A római kor emlékét előkerült érmék és kőkoporsók is bizonyítják. Vép eredetileg talán szláv település volt, amelyre a honfoglaló magyarok rátelepedtek. Valószínűleg Bulcsú népéhez tartoztak. A pogánylázadások leverése után a király birtokába került ez a helység is és e birtokokat a szőllősi és vépi udvarnokainak adta. Vép okleveles említése már a XII. századból ismert: 1186-ban III. Béla király már számba vette a népi és szőllősi udvarnokokat (udvarnok: a 11-14. századi Magyarországon liszttel-kenyérrel és más termékekkel is adózó, királyi udvari birtokon élő szolgálónép).

1217-ben II. András határjáró oklevele szerint az udvarnokok és a vasvári káptalan népei osztoztak e területen. A települést Weep néven említi. A temetőben lévő "Szent Mihály lován" lévő felírás szerint Vép már 1217-ben mezőváros (oppidium) volt, egészen 1924-ig. A XIII. század elején Vép határa jóval kiterjedtebb volt, mint a későbbi korokban, hiszen Megyehíddal volt határos. Ez pedig azt jelentette, hogy Szombathelytől Megyehídig, a Gyöngyös mentén egy összefüggő területet alkotott. IV. Béla király 1240-ben megújította a Wepy-i udvarnokok régi kiváltságait. A faluban 18 szabad udvarnok - mansio volt. Az udvarnokok közül több köteles volt lovat tartani a király szolgálatára. Tehát Vép udvarnoki falu volt; a királyi birtok része, ahol az uralkodó szolganépei éltek. Elsődleges feladatuk alapján a királyi udvart kellett terményekkel ellátniuk. A királyi birtok felett a nádorispán gyakorolta felügyeletet. Egy 1280-ból származó írásos feljegyzésből kitűnik, hogy IV. László királyi adományként (donatio) adta a települést, Webet Zeuleust Rubinius vasi ispánnak hadi tettei elismeréséül. A XIV. században a Pecöli Zarka famíliának és a törzscsaládnak a Vátiaknak volt részbirtoka Vépen. 1386-ban Vépen új birtokosként jelent meg az Elderbach család. Zsigmond király a Mogyorókeréki Elderbach Bertholdnak és Jánosnak érdemeik jutalmaként adományozta Webet, Szőllőssel együtt. Ettől kezdve Vép és Mogyorókerék szoros birtokjogi kapcsolatban álltak. Az adományt Zsigmond, mint brandenburgi őrgróf tette, és mint magyar király, 1388-ban az adományt megerősítette. A család birtokosai 1462-ben vám- és harmincad-mentességet kaptak Mátyás királytól. Az Elderbach család utolsó tagja János volt, aki szerencsétlen gazdálkodása révén nehéz pénzügyi helyzetbe került. Gyermekei és fiúágon rokonai nem voltak. Eladósodása következtében Erdődy Bakócz Tamástól, a későbbi esztergomi érsektől vett fel 40 ezer forintot. Ügyét úgy rendezte, hogy a kor szokásai szerint egymást testvérül fogadták. 1496-ban János végrendeletében vagyonát Erdődy Bakócz Tamásra hagyta. A birtok ekkor a mogyorókeréki és vörös várakból, 2 mezővárosból, 26 kisebb községből és más 22 községben fekvő részbirtokokból állt. Így jutott Vép is királyi megerősítéssel az Erdődy család birtokába. Erdődy Bakócz Tamás és unokaöccse, Péter kezébe került a vagyon, majd 1547-ben Erdődy Péter halálával fia II. Péter örökölte a birtokokat. A horvátországi várak és a török elleni harcok a katonaság felszerelése révén nagy megterhelést jelentettek, s arra kényszerült, hogy magyarországi birtokait elzálogosítsa. A zálogbirtokos a későbbi szigetvári hős, Zrínyi Miklós lett. A zálogszerződés azonban egy eljegyzési szerződéssel párosult, mivel II. Péter lányát, Annát Zrínyi Miklós fiával, Györggyel jegyezték el. A zálogszerződés sok bonyodalmat okozott Vép birtokügyeiben. A Zrínyiek 1603-ig, Zrínyi György haláláig maradtak Vépen. Erdődy Tamás idejében a helyzet rendeződött. Mint horvát bán, sikerrel felvette a harcot a törökökkel és rendezte belső ügyeit. A Zrínyiek elleni birtokpere 1591-től 1612-ig tartott. A zálogterhek visszafizetése után ő lett az egyedüli birtokos. A falu a XVI-XVII. században a hadak járása és a járványok miatt sokat szenvedett, sokan meghaltak, elmenekültek. Például 1553-ban 14 jobbágytelek vált lakatlanná pestis következtében, 1567-ben a katonák dúlása miatt sok jobbágycsalád kárt szenvedett. Kupriczicz Mátyás Batthyány Ferenchez küldött levelében 1605-ben a következőt írta: a vépi tartomány puszta lett, Weppen alig 20 ember él.



Kérjük, további képekért keresse fel galériánkat!



  1     2  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló
Újság


KERESŐ   





SZÁLLÁS   
Magánszállás


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás











 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail