| KEZDŐLAP |
|
|
 |
| BEMUTATKOZÁS |
|
|
 |
| E-ÖNKORMÁNYZAT |
|
|
|
| INTÉZMÉNYEK |
|
|
 |
| GAZDASÁG |
|
|
 |
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg
|
|
|
|
|
Falutörténet
"Ahol a magyarsággal valami történt, vagy ahol a magyarság valami nagyot alkotott a földfelszínen, az lett a nevezetes hely. Így lett Ják a magyar köztudatban templomáról és apátságáról nevezetes hellyé. Mindenki tudja, hogy Jákon a XIII. századból való késői román stílű, kéttornyú templom van, amely a maga nemében Magyarországon páratlan."
Valóban a templom tette igazán híressé Ják községet, amely az ország nyugati határszélén, Szombathelytől mintegy 14 km-re D-DNY irányban, a Sorok-patak kiszélesedett völgyében fekszik.
Ez a vidék ősidők óta lakott hely, így rengeteg történelmi hagyományt rejt magába. Szombathely, az egykori római birodalom Savariája, a pannoniai kereszténységnek egyik kiemelkedő és virágzó centruma volt. A római korban e vidék történetét nagyban meghatározta az a borostyánkő út, amely Rómát a Balti-tengerrel kötötte össze, és ami Szombathelyen is keresztülhaladt. Ez az út a kereskedelemben betöltött szerepét a középkorban is megőrizte. Akkoriban ez volt az egyetlen olyan nemzetközi útvonala az országnak, amely az akkori fővárost, Székesfehérvárt, és olyan jelentős városokat, mint Buda és Esztergom nem érintett.
A honfoglalás során a magyarok törzse talált itt magának végleges szállást. A XI. század elején pedig itt telepedett le az a Wasserburgi Wecellin nevű bajor lovag, aki Szent István feleségének, Gizella királynénak kíséretével érkezett Magyarországra. Itt nagy birtokot kapott, mint a királyi testőrség parancsnoka, és megalapította a Ják nemzetséget. Ettől a nemzetségtől kapta nevét Ják helység, amelyről okleveles adatok először 1221-ből maradtak fenn. Mivel a jáki bencés apátság alapítása épp ebben az időben történt, valószínű, hogy a monostor lehetett a település magja, amely körül a falu kialakult. Ják egyben nemzetségi birtokközpont is volt. Ezt bizonyítja a máig meglévő, sugarasan létrejött úthálózat, amelyből még a mai napig is jól kivehető az egykori gazdasági vonzáskörzet.
A község legkiemelkedőbb, Európa hírű műemléke az a gyönyörű román kori templom, amely a település központjában, egy fennsíkon áll. Az egykori bencés apátsági templomot Szent György lovag és vértanú tiszteletére szentelték fel a XIII. század közepén. A templomhoz monostor is tartozott. "A monostor mellé tapadt, a gazdasági épületekből, majorból és a cselédlakásokból álló falu. Településföldrajzi szempontból tehát Ják jellegét a monostor uradalmi gazdaságának berendezkedése adta meg."
A XIV. századi iratokból jól kivehető, hogy a szerzetesek gondtalanul éltek ebben az időben a monostorban, mivel az apátságot az uralkodó kiváltságokkal látta el. 1532-ben a törökök nagy pusztítást végeztek a faluban. A helyreállítási munkálatok jó néhány évtizedig folytak.
A XV-XVI. századig terjedő időszakban az itt élők megélhetési szükségleteit elsősorban az erdő és a legelő szolgáltatta. Ezidőtájt a földművelésnek még nem volt nagy jelentősége, igazából csak a XVII. század közepére vált népszerűvé a lakosság körében.
A népesség száma a XVII. század végén, az 1697. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint, 500 fő volt. Egy évszázaddal később, az első országos népszámláláskor, 1787-ben közel 100 házban 1000 lakos élt nyugalomban és békében. A XIX. század végére szinte megduplázódtak ezek a számok. Ezen adatokat figyelembe véve elmondhatjuk, hogy Ják község lakosságának a száma az évszázadok során folyamatosan nőtt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
| TELEPÜLÉSEK |
|
|
|
| HÍREK, FELHÍVÁSOK |
|
|
|
| AKTUÁLIS |
|
|
|
| KERESŐ |
|
|
|
| GASZTRONÓMIA |
|
|
|
| SZÁLLÁS |
|
|
|
| GALÉRIA |
|
|
 |
| VENDÉGKÖNYV |
|
|
 |
|
